Ez a legrealistább lemezem
Frenk interjú
Frenk a november 6-án megjelent hetedik nagylemezét (Abszolút szabadon) mutatja be a Zene Házában. Mint azt interjúkban elmesélte, meglepő album készült, és ennek megvannak az alapos okai.
Az elmúlt időszakban aktívabb voltál, mint bármikor korábban a szólókarriered idején. Három nagylemezed jelent meg öt év alatt, és már érkezik is a következő. Ez főleg úgy feltűnő, hogy a 2006-os szólódebütálás után még jóval szórványosabbak voltak a megjelenéseid.
Beindult a kreativitásom, valahogy azt érzem, hogy minél több mindent szeretnék kihozni magamból, biztosan azért is, mert ahogyan megy előre az idő, tisztában vagyok vele, hogy egyre kevesebb van hátra. Úgy érzem, hogy nincs vesztegetnivaló időm. Ha már ennyi minden van a fejemben, azt csaljam elő onnan. Zavarna, ha nem valósítám meg az ötleteimet. Korábban sokkal lustább voltam, kevesebbet adtam ki magamból, mint amennyit lehetett volna.
Zeneileg már a szólóbemutatkozásod óta jellemez téged egy olyan sűrítmény, ami igazán a saját világod. És ez persze mindig egy kicsit más megvilágításban jelenik meg, az utóbbi lemezeken például, mintha a funkos hatás erősödött volna.
Tény, hogy rengeteg fekete zenét hallgattam az utóbbi időben. Viszont az új lemez abszolút nem ilyen. De az előző albumoknál megvolt a Motown-hatás, aztán Marvin Gaye, Stevie Wonder, Prince. Óriási inspirációt jelentettek, és ez beépült a zenémbe. De persze nem újkeletű a dolog, már gyerekként vonzott ez a világ, sőt, eleve blues-zenészként indultam.
Említetted, hogy új irány jellemez, miben lesz ez más az előző anyagaidhoz képest?
Van egy ilyen tendencia a dalaimban, hogy egyre inkább reflektálok a jelenre és a körülöttünk zajló dologokra. A korábbi lemezeken mindig egyfajta szerelmes köd lengte be a dalokat. De most ez az eddigi legrealistább lemezem. Zeneileg is van újdonság, főleg a hangszerelésben. Szól az albumon harsona, kürt, hegedű, fuvola, marimba, vibrafon, üstdob és még megannyi más hangszer. Bár ezúttal is sok hangszert én játszottam fel, ahogyan szoktam, de sok a vendégzenész is. Farkas Robi a Budapest Bárból hegedül, Holló Aurél az Amadindából ütőzte fel a dalokat, Gábor Andor Ufo perkázik, Baksa Soós Attila fuvolázik, szép vegyes társaság vett körül. Nagyzenekari hangszerelés is szól majd.
Ha csak a lemezcímeket nézzük (Tudom kivagyok, Abszolút szabadon), már azok is azt sugallják, hogy az utóbbi időben önreflektív hangulatban, és jó passzban vagy. Fedik a valóságot?
Az életem egy kicsit megváltozott. Eleve megnősültem, amit senki nem gondolt volna rólam. Ezen kívül született egy lányom, szóval eléggé más dimenzióban vagyok mostanában. Ezért is akarok maradandóbbakat alkotni, hogy ha a lányom megkérdezi majd, hogy mit csináltam, akkor büszkén mutathassam meg neki a lemezeimet. És ezért akarok végre vinyl lemezt is kiadni, hogy valami biztosan megmaradjon. Ha összeomlik a civilizáció, akkor az utókornak nem marad semmi ebből a digitális időszakból, ki fog törlődni a történelemből. Úgyhogy az új lemezhez rengeteg kottát is írtam. Ha egyszer megtalálják majd a régészek, akkor valami talán fennmarad belőlem. (nevet)
Mondhatni, hogy ez a lemez, amire a legjobban felkészültél és beleadtál mindent?
Az elmúlt két évben eléggé korlátozottak voltak a zenészek lehetőségei a világjárvány miatt, úgyhogy igyekeztem hasznosan eltölteni az időt. Rengeteg gyakoroltam, rengeteget írtam, van is még néhány dal, ami rá se került az új albumra.
Milyen lemezbemutatóra számíthat a közönség a Zene Házában?
A szokásos energiákra, amik a koncertjeimet jellemzik. Az új lemez számaira, amiknek elég bonyolultak a hangszereléseik, úgyhogy bizonyára lesznek eltérő, áthangszerelt verziók. Vendégzenészekre is lehet számítani, de az egyelőre maradjon még titokban, hogy kikre.
Interjú: Dömötör Endre
Frenk lemezbemutató 2022. december 10.
Frenk a hazai zenei élet jelentős, de saját állítása szerint is meghatározhatatlan alakja. Szinte minden hangszeren játszik, lemezein ő maga dobol, zongorázik, gitározik, énekel. Zenéjében ötvöződik a pop, a funk, a rock’n’roll, a klasszikus zene, a sanzon és a jazz. Dalai egyszerre nőiesek és férfiasak, lágyak, melankólikusak, vadak, erőtől feszülőek. Hetedik nagylemezét a Zene Házában mutatja be.
