„A lelkünkhöz a fülünk van a legközelebb.” (Johann Gottfried Herder, „Kritische Wälder”, 1769)

A Magyar Zene Háza: életfa a ligetben. Arany levelei, karcsú oszlopai révén koronája, törzse van. Most a gyökereknél állunk. Az intézmény innen szívja fel szellemi táplálékát. A gyökerek – mint egy labirintus – összefonódnak. Közöttük sétálunk. Időben és térben nagyon mélyen kezdjük felfedező utunkat: a zene születésénél, majd belekapaszkodunk a magyar népzene és az európai zene gyökereibe. Évszázadokon át követjük a zene életét és azt, hogy mit jelentett a hangok rendezett sora az embereknek, különös tekintettel a magyaroknak Európa fényében, olykor árnyékában. A kiállítás önmagáért beszél, pontosabban zenél, mert amerre fordulunk, mindenütt zenét hallunk. Itt a kiállítás tárgya maga a zene. Hallgass a zenére! – mondhatjuk Shakespeare után szabadon –, de ne csak arra, ami a fejhallgatóból jön, hanem arra is, ami körülötted és benned van. Amikorra majd elérünk napjainkhoz, és sétánk befejeződik, sok hang vésődik be elmédbe és lelkedbe egyaránt.

Rihanna, Björk, Whitney Houston, Janelle Monáe, Tina Turner, Cher, Marilyn Monroe, Maria Callas, Edith Piaf, Ingrid Bergman és még sok más meghatározó előadóművész személyes történetén – és eredeti fellépőruháin, jelmezein – keresztül a dívák rendkívüli erejét és kreativitását mutatja be a Zene Háza új időszaki tárlata, a Dívák & Ikonok című kiállítás.