Aranyalma ágai

A magyar népdal, népzene keleti gyökereiről, generációkon átívelő hagyományozódásáról, a paraszti lét mindennapjait átszövő fontosságáról bizonyára mindannyian hallottunk már. Ugyanakkor ritkán töprengünk el azon, hány száz éves is ez a hagyomány, hogy bizonyos dallamok a barokk, vagy a reneszánsz korszakából, netán gregorián gyökerekből sarjadtak. Sőt, mivel a népdal „szájról-szájra” terjed, többnyire fel sem ötlik bennünk, hogy az általunk ma ismert dalok némelyikét – akár változataiban – korabeli kódexek, kéziratos énekeskönyvek, melodiáriumok, graduálok, daloskönyvek, netán ponyvaregények őrzik. Igaz, a szálak ez esetben a magyar nyelvterület egészén túl nem keletre, hanem többnyire Európa más országaiba vezetnek. Bognár Szilvia népzenei előadássorozatának második részében az évkör ünnepeihez kötődő szokásdalokról lesz szó – egy interaktív, daltanulást is tartalmazó program keretében.

Karácsony, Húsvét és Pünkösd a keresztény egyházi év legnagyobb ünnepei, az esztendő tizenkét ágú fájának három aranyalmája. Az egyházi évkörhöz kötődő ünneplés Európa szerte hasonló formát öltött, hisz a liturgikus rend alapvetően a csillagászati, mezőgazdasági évre épült, s magába olvasztotta az ószövetségi kultusz egyes részleteit csakúgy, mint az antik pogányság és az archaikus hagyományok elemeit. Így talán az sem meglepő, hogy az ezen ünnepekhez kötődő magyar szokásdalok jelentős részének dallamai, dallamvariánsai megtalálhatóak a szomszédos, vagy tőlünk távolabb élő európai népeknél. Más évkörhöz kötődő ünnepek anyaga is izgalmas összefüggéseket rejt, például a nyitrai szentiván-éji régies dalciklus mögött is kora középkori európai hátteret és elveszett virágénekeket sejthetünk.

Vajon hogyan érkeztek egyes dallamtípusok magyar nyelvterületre? Vajon segítette-e írásos lejegyzés a szövegek és melódiák fennmaradását, mekkora szerepe lehetett a szájhagyománynak? – szebbnél szebb dalok révén ezekre kaphatunk választ.

Izgalmas időutazásra, élő muzsikával és közös dalolással, daltanulással egybekötött előadás-sorozatra hívunk minden kedves érdeklődőt:
- aki szívesen kalandozna a magyar népdalok sok száz évre visszanyúló világában
- aki kíváncsi az egyes dallamok, szövegek írott forrásaira
- aki szívesen hallgatna a magyar dalok mellett, azokkal a múltban találkozó, egy tőről fakadó latin, francia, ó-portugál, német énekeket
- aki szeretne kicsit rápillantani a megőrzés-változás lenyűgöző folyamatára.