Szabadegyetemek

A magyar népdal, népzene keleti gyökereiről, generációkon átívelő hagyományozódásáról, a paraszti lét mindennapjait átszövő fontosságáról bizonyára mindannyian hallottunk már. Ugyanakkor ritkán töprengünk el azon, hány száz éves is ez a hagyomány, hogy bizonyos dallamok a barokk, vagy a reneszánsz korszakából, netán gregorián gyökerekből sarjadtak. Sőt, mivel a népdal „szájról-szájra” terjed, többnyire fel sem ötlik bennünk, hogy az általunk ma ismert dalok némelyikét – akár változataiban – korabeli kódexek, kéziratos énekeskönyvek, melodiáriumok, graduálok, daloskönyvek, netán ponyvaregények őrzik. Igaz, a szálak ez esetben a magyar nyelvterület egészén túl nem keletre, hanem többnyire Európa más országaiba vezetnek. Bognár Szilvia népzenei előadássorozatában a népi szerelmi líráról és virágénekekről, az évkör ünnepeihez kötődő szokásdalokról, és az adventi, karácsonyi énekekről lesz szó – egy interaktív, daltanulást is tartalmazó programsor keretében.

Juhász Előd zenetörténész kötetlen beszélgetéssorozatában neves művészeket faggat, afféle talkshowra invitálja a közönséget. Az est folyamán vendége életéről tudunk meg érdekességeket, aktualitásokat, színes epizódokat. A beszélgetés olykor meglepetéseket is tartogat: produkciót, vetítést, esetleg a publikum interaktív bevonását is, ezeken a személyesre hangolt találkozásokon. A meghívott művészről olyan exkluzív pillanatfelvételt kapunk, amely során vele szinte baráti közelségbe kerülhetünk.

Minden idők legátfogóbb Kádár-kori poptörténeti kiállítása lesz a Magyar Zene Házában 2022 novemberében megnyíló nagyszabású, élményközpontú tárlat, mely a rendszerváltozás előtti évtizedek popkulturális vonatkozásait igyekszik minél több szempontból megragadni. A több mint nyolcszáz négyzetméteres kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak legkiemelkedőbb előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem egyben bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat; a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat; a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló egydimenziós intézményrendszert és politikai erőteret; a színpadi technika fejlődésének legjelentősebb stációit; valamint a populáris zenekultúra és a társművészetek koronként változó intenzitású viszonyát.

Ebben a sorozatban ismert zenészekkel és zenei szakemberekkel beszélget az időszaki kiállítás szakmai kurátora, Jávorszky Béla Szilárd.

Aligha akadt muzsikus a 19-20. század fordulóján New Orleans amerikai kikötőváros Storyville-nek nevezett vigalmi negyedében, aki előre látta volna azt a hatalmas ívet, amit a bárokban, bordélyházakban, báltermekben, utcai mulatságokon született, pezsdítő ritmusú zene száz év alatt bejárt. A kultúrák ütközéséből jórészt tanulatlan zenészek ösztönös játéka révén kialakult előadási gyakorlat évtizedenként új irányokat véve előbb Amerika tánczenéjévé vált, majd egyre komolyabb, emelkedettebb művészi célokat érlelve minden kontinensen termékeny talajra talált. A Magyar Zene Háza jazztörténeti szabadegyeteme e folyamat fontos állomásaival, helyszíneivel, stílusaival és kiemelkedő egyéniségeivel ismerteti meg az érdeklődőket. A jazz városai sorozat eredeti hang- és képfelvételekkel, a személyes tapasztalat hitelével mutatja be a jazz kialakulásában és fejlődésében kulcsszerepet játszó nagyvárosok, New Orleans, Chicago, Kansas City és New York színes világát.

Előadó: Turi Gábor

A beat, a rock vagy a rock and roll nemcsak zeneként került jókora fáziskéséssel Magyarországra, de a popkultúrához kapcsolódó külföldi filmeket is lényeges csúszással mutatták be a hazai mozikban. Rosszabb esetben el sem jutottak oda. A Magyar Zene Háza új sorozatában azokat a kultikussá váló alkotások láthatók, melyeket nálunk is elérhetővé váltak: így a Beatle-mániát demonstráló A Hard Day’s Night (Egy nehéz nap éjszakája), a Led Zeppelin emblematikus 1973-as New York-i koncertjére épülő The Song Remains The Same (A dal ugyanaz marad), az AC/DC legendás 1979-es párizsi fellépését dokumentáló Let There Be Rock (Szóljon a rock!), illetve a 1986 nyarán a Népstadionban koncertező Queen együttes magyar stábbal rögzített koncertfilmje, a Hungarian Rhapsody (Magyar Rapszódia). A vetítések előtt egy-egy meghívott kultúrtörténész mesél röviden e művek születéséről és poptörténeti jelentőségérél, utána pedig egy, az adott produkcióhoz szorosan kötődő szereplő segítségével tekinthetünk be a kulisszák mögé.